Gyerekkorában kapta a Babka nevet, ami rajta maradt, vele öregedett. Babka már nem él. Sokat köszönhetek neki, és mindig szeretettel fogok gondolni rá. Minden évben rózsát dobok a Dunába az emlékét tisztelve, és tovább viszem a nevét munkámban.

Volt gyermekkoromban egy nagymamám, akit sajnos már elveszítettem. Amikor a nagyi gyerek volt még, akkor kapta a „Babka" becenevet. Később Babka felnőtt, és anyává, majd nagymamává vált. Engem nagyon szeretett. Azt hiszem, tőle kaptam meg azt a törődést, amiből ma is meríthetek. Nem volt könnyű a gyerekkorom, de ő mindig biztos pont volt. Később, felnőttként néztem utána, hogy mit is jelent a „Babka" név, amit ő ugye gyermekkorában kapott. Csodálkozva láttam, hogy a Babka nagymamát jelent. Nagyon meghatott ez a felfedezés, mintha gyermekkorában már eldőlt volna, hogy az én Nagymamám lesz. Nagyon sokat gondolok rá, úgy érzem most is segíti a munkám. A tőle kapott melegséget igyekszem továbbadni.